Egyedül
mentem hazafelé az alig kivilágított utcán. Egy-két helyen égett a lámpa. Hűvös
szellő futott át rajtam megborzongatva, így igyekeztem jobban összehúzni
magamon a dzsekit és a sálat. Se telefon nem volt nálam, sem mp3. Így teljesen
egyedül éreztem magam. Máskor bedugom a fülest és maxon megy a zene, de most ez
elmaradt. A táska csúszott a vállamon lefelé és a csizmám sarka is beakadt
néhány helyen a kátyukba. Hátulról elég szerencsétlenül festhettem, pedig
önmagamnál voltam.
Lefordultam
a következő sarkon, ahol valamivel világosabb volt. Egyedül voltam még mindig.
Néha hátranéztem, de nem láttam senkit. Az utca végéhez érve lettem figyelmes
egy autóra, amin ok nélkül világított a lámpa. Négy férfi állt mellette.
Beszélgettek és valamit üzletelhettek, mert egy elég nagy összeget nyújtott át
egyik a mellette lévőnek. Mikor elmentem mellettük, mintha megfagyott volna a
levegő. Halkan köszöntem, mikor megcsapott az alkohol szaga. Nem is figyeltek
rám, legalábbis úgy észleltem.
Gyors
léptekkel mentem be már abba az utcába, aminek a végén én lakom. Mikor már nem
láttam őket, lelassítottam. Megkönnyebbülten felsóhajtottam és elkergettem a
rossz gondolatokat. Mostanság ki vannak az idegeim és mindenhol csak a rosszat
látom, holott elég optimista embernek látom magam. Lépteket hallottam magam
mögül, de nem mertem hátranézni. A filmekben olyankor mindig rossz dolog
történik. Végül gyorsítottam a lépteimen és hátranéztem, de senkit nem láttam.
Mégsem hagyott nyugodni a dolog. Előttünk sosem ég a lámpa, viszont odaérve
tisztán kivettem a házunk előtt ácsorgó férfi formáját. Közelebb mentem lassan,
de biztosan gondolva, hogy biztosan csak egy árnyék, amit az előttünk lévő
fűzfa vet a kapunkra. Elkezdtem felismerni a fiatalabb férfit, aki a négyes
közül a pénzes fickó volt.
Szerettem
volna sikítani vagy valami, de semmi nem fért ki a torkomon, csak hátráltam. Ő
elindult lassú léptekkel felém egy magabiztos mosollyal. Nem tartott attól,
hogy elfutok. Hogy is tarthatott volna, mikor hátrapillantva megláttam a másik
hármat? Belém fagyott a lélegzet is, mikor megpillantottam az éles tárgyat
megcsillanni a magasabb kezében. A szívem kihagyott egy ütemet, majd elsötétült
előttem minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése